A kutyák talán saját magukat háziasították – az élelem reményében

A tudósok régóta vitatják, hogyan és miért váltak a farkasokból háziasított kutyák. Egy új tanulmány azonban megerősíti azt az elképzelést, hogy a kutyák önállóan, emberi beavatkozás nélkül kezdték meg a háziasodás folyamatát. A kutatók szerint a farkasok önként választották az emberek közelségét, mert így biztosabb élelmet remélhettek.

Bár az elmélet nem új, a legfrissebb kutatások statisztikai modellezéssel bizonyították, hogy a farkasok természetes szelekció révén maguk is hozzájárulhattak a háziasításukhoz. A tanulmány, amelyet a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikáltak, azt sugallja, hogy a háziasítás két fő időszakban zajlott:

• 30 000 és 15 000 évvel ezelőtt: ebben az időszakban a farkasokból korai kutyák fejlődtek.
• 15 000 évvel ezelőttől napjainkig: ebben a szakaszban az emberek aktívan szelektálták a legszelídebb egyedeket, ami különböző kutyafajták kialakulásához vezetett.

Mi ösztönözhette a farkasokat az emberekhez való közeledésre?

A tanulmány szerint a kezdeti háziasítás mögött az élelem állhatott. A farkasok, akik az emberek közelében maradtak, stabilabb táplálékforráshoz jutottak, mint vadászó társaik. Idővel ezek a „bátrabb” egyedek olyan partnereket választottak maguknak, akik szintén kevésbé voltak vadak, így generációról generációra szelídebbé váltak — írja a Live Science.

A kutyák és emberek fejlődése együtt zajlott

A kutyák háziasítása szorosan összefüggött az emberi civilizáció fejlődésével. Az első kutyák segítették az embereket vadászatban, terelésben és védelemben, sőt, később érzelmi társakká is váltak. A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a kutyák evolúciójának megértése segíthet más háziasított fajok eredetének feltárásában is.

Bár a kutyák háziasításának pontos folyamata továbbra is vita tárgya, az új kutatás alátámasztja az önházasítás elméletét. Ha a farkasok valóban önállóan választották az emberek közelségét, akkor a kutyák háziasítása az egyik első olyan példa lehet, amikor az ember és egy másik faj kölcsönösen hasznos kapcsolatot alakított ki – mindezt valószínűleg néhány finom falat reményében.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Az intelligens élet sokkal gyakoribb lehet, mint korábban gondoltuk egy új modell szerint
Lézerek fedték fel egy 15. századi Zapoték erődített város maradványait Mexikóban